L�z�r Ervin

A Wikip�di�b�l, a szabad enciklop�di�b�l.

�letrajza 

A Tolna megyeiAls�-R�cegrespuszt�n nevelkedett, a csal�dja 1951-ig �lt itt. Apja, L�z�r Istv�n, uradalmi �gyint�z� volt, �desanyja Pentz Etelka. Fels�r�cegresre j�rt �t iskol�ba, majd S�rszentl�rincre. T�z�ves kor�ban a sz�kesfeh�rv�riciszter gimn�ziumba iratt�k, de amikor 1948-ban �llamos�tott�k az iskol�t, hazah�vt�k �s egy �reg tan�r mag�ntan�tv�nya lett S�rszentl�rincen.

1950 okt�ber�t�l Szeksz�rdra j�rt k�z�piskol�ba, a Garay J�nos Gimn�ziumba. Ide apja sz�rmaz�sa miatt nem akart�k felvenni, egy �lsportol� rokon k�zbenj�r�s�ra siker�lt m�gis. Sz�leit, akik a f�ldoszt�ssal szeg�nyebbek lettek, mint a k�rny�k lak�i, m�gis oszt�lyidegennek sz�m�tottak, 1951-ben kitett�k a szolg�lati lak�sb�l. T�sk�spuszt�ra k�lt�ztek.

1954-ben �retts�gizett. Ezut�n a budapesti E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetem B�lcs�szkar�ra j�rt. „Akkoriban j�tt a Nagy Imre-f�le k�nny�t�s, ennek hull�main eljutottam az egyetemre. Tulajdonk�ppen m�r ekkor �reztem, hogy a rosszakar�imnak sok j�t k�sz�nhetek. Amikor a felv�telin�l lapozgattak a bizony�tv�nyomban, ott �llt egy sz�njeles bizony�tv�ny, amelyben szerepelt, hogy magatart�s t�rhet�, kettes. R�k�rdeztek, hogy ennek mi az oka, �n pedig elmes�ltem” – eml�kezett vissza [1].

1959. febru�r 1-j�t�l az Esti P�csi Napl� �js�g�r�ja. 1961-ben megszerzi a magyartan�ri diplom�t.

Az �js�gn�l 1963-ig marad: ut�na a Dun�nt�li Napl� �s T�sk�s Tibor seg�ts�g�vel az irodalmi foly�irat Jelenkor munkat�rsa. 1965-ben Budapestre k�lt�zik, itt az �let �s Irodalomn�l helyezkedik el t�rdel�szerkeszt�k�nt. 1971-t�l 1989-ig szabadfoglalkoz�s� �r�. A Magyar F�rum alap�t� tagja (1989. okt�ber 1.), enn�l a lapn�l egy sz�k �vig f�munkat�rs. A k�vetkez� �vekben a Magyar Napl�, a Pesti H�rlap, �s a Magyar Nemzet munkat�rsa; 1992-t�l a Hitel olvas�szerkeszt�je.

A Magyar �js�g�r�k Orsz�gos Sz�vets�g�nek tagja volt (1991-1994). A Magyar �r�sz�vets�g tagja (1969-t�l).

M�vei

• A kisfi� meg az oroszl�nok (1964)
• Csonkacs�t�rt�k (1966)
• Egy lap�t sz�n Nellik�nek (1969)
• Buddha szomor� (1973)
• A feh�r tigris (reg�ny, 1971)
• A H�tfej� T�nd�r (mes�k, 1973)
• Berzsi�n �s Dideki (mes�k, 1979)
• Gyere haza, Mikkamakka (gyermekreg�ny, 1980)
• A Masoko K�zt�rsas�g (1981)
• Szeg�ny Dzsoni �s �rnika (mese, 1981)
• A n�gysz�glet� kerek erd� (gyermekreg�ny, 1985)
• Bab Berci kalandjai (gyermekreg�ny, 1989)
• A Franka cirkusz (hangj�t�kok, 1990)
• A man�gy�r (mes�k, 1994)
• H�t szeret�m (elbesz�l�sek, 1994)
• Csillagmajor (elbesz�l�sek, 1996)
• Kisangyal (elbesz�l�sek, 1997)
• Hapci kir�ly (mes�k, 1998)
• Lehel k�rtje (mes�k)

Mes�khez