Meglep�, milyen r�gi �s �rdekes a mai Coca- �s Pepsi-Cola t�rt�nete. 1884-ben egy John Stith Pemberton (1831-1888) nev� amerikai patikus-illatszer�sz k�sz�tett el�sz�r szirupf�l�t a D�l-Amerikai kokacserje leveleib�l, k�ladi�b�l cukor �s karamell hozz�ad�s�val. A Col�ra - sz�let�s�nek �v�ben – Pemberton 73 doll�r 96 cent �rt�kben adott fel hirdet�seket, tiszta profitja pedig ugyanebben az �vben 160 doll�rra r�gott. Pemberton nem sokkal k�s�bb meghalt. �r�k�seit�l ezut�n egy Asha Chandler nev� atlantai patikus v�s�rolta meg a k�laszirup titk�t �s 1888-ban megalap�totta a Coca-Cola Corporation-t.

Egy amerikai legenda szerint a Coca-Cola azut�n lett el�bb milli�s, majd milli�rdos v�llalkoz�s, amikor egy ismeretlen f�rfi 50000 doll�rt k�rt a gy�rt�kt�l – egy k�tszavas j� tan�cs ellen�ben. Miut�n megkapta az 50000 doll�ros csekket (ami igencsak nehezen hihet�), a n�vtelen rekl�mzseni t�m�ren csak ennyit mondott: Bottle it! – magyarul: palackozni! Addig ugyanis a szirupb�l csak egy ujjnyit t�lt�ttek a vend�g pohar�ba, a csapos pedig sz�davizet adagolt az �des-ny�l�s-ragad�s sziruphoz.

 

Mindez val�sz�n�leg legenda. A val�s�g ellenben az, hogy 1899. j�lius 1-j�n k�t chattanoogai �veggy�ros, Benjamin Thomas �s Joseph Whitehead �llt el� a nagy �tlettel: �rulj�k palackozva a sz�da- vagy �sv�nyv�zzel hig�tott alapanyagot. Ezen a napon k�t�tt szerz�d�st Chandler �s a k�t �veggy�ros �zletember. Az �d�t�ital neve az�ta is Coca-Cola.
Kezdetben 5 cent�rt m�rt�k a m�g keverend� poh�rnyi (2 dl) italt �s a sz�zadfordul�n is mind�ssze 10 cent�rt �rus�tott�k palackonk�nt. H�t igen, azok a boldog b�keid�k!

A Cola t�rt�net�ben nagy peresked�sre is sor ker�lt. A Coca-Cola Corporation beperelte Pepsi nev� versenyt�rs�t, ami�rt �ll�t�lag az ellopta volna a "Cola" v�dett m�rkanevet. Csakhogy a sokmilli�s k�rt�r�t�si per felvonultatott igazs�g�gyi szak�rt�i (val�sz�n�leg nem 10 cent ellen�ben) esk� alatt vallott�k, hogy nemcsak a "coca" k�zkelet� n�v�nyn�v (a cserje rendszertani neve Erythroxylon coca), hanem a "cola" is az (Cola nitida). �s ezzel v�g�l is a Pepsi-c�g meg�szta k�rt�r�t�s n�lk�l.

K�s�bb, a II. vil�gh�bor� idej�n a f�ld sok r�sz�n harcol� amerikai katon�kat a Coca-Cola (m�r Company) ingyen l�tta el Col�val. Term�szetesen ez �ri�si rekl�mot jelentett a c�gnek Eur�p�ban, �zsi�ban �s a vil�g t�bbi r�sz�n is. A h�bor� ut�ni id�kben a c�g elkezdett terjeszkedni �s palackoz� �zemeket alap�tott els�sorban Nyugat-Eur�p�ban �s D�l-Amerik�ban, de a vil�g sok m�s orsz�g�ban is.

Manaps�g a k�t h�res colagy�rt� c�g a vil�g vezet� �d�t�ital gy�rt�iv� n�tt�k ki magukat �s egym�ssal versenyezve �jabb �s �jabb k�l�nleges �zekkel pr�b�lj�k megh�d�tani a fogyaszt�kat. Ma m�r a Cola cukormentes (light, max, diet) v�ltozatban �s t�bbf�le �zben is kaphat�, de a legkedveltebb m�g mindig az eredeti, hagyom�nyos, �zes�t�s n�lk�li v�ltozat.

V�ltozatai pl.: cherry (cseresznye �z�)
vanilla (van�lia �z�)
twist (citrom �z�)

A Coca-Cola egy patik�b�l indult

A Coca-Cola receptj�t eredetileg az egyes�lt �llamokbeli Atlanta v�ros�ban �l� John S. Pemberton gy�gyszer�sz k�sz�tette el t�bb mint 100 �vvel ezel�tt.

A kor kedvelt itala a Vin Mariani volt, ennek pr�b�lta meg el��ll�tani egy �j v�ltozat�t. Pemberton kever�ke egyszer� volt: a D�l-Amerik�ban honos, kokain-tartalma miatt h�rhedtt� v�lt kokacserje leveleit v�r�sborban �ztatta.

Mivel az ital nem volt sikeres, Pemberton a k�vetkez� �vben teljesen �tdolgozta receptj�t, kihagyta a bort, s a koffeintartalm� afrikai k�ladi� kivonat�t keverte az italba. A keser� �zt cukor �s �zes�t�k hozz�ad�s�val enyh�tette. T�rsa, Frank M. Robinson tervezte a k�zismert Coca-Cola feliratot a jellegzetes foly��r�ssal. A k�sz�tm�nyt ezut�n a helyi patik�kban „kiv�l� agyserkent�” – k�nt kezdt�k �rus�tani, fogyaszt�s�t t�m�nyen vagy v�zzel h�g�tva aj�nlott�k. Kezdetben naponta �tlagosan 13 palacknyi Coca-Col�t siker�lt eladni.

Pemberton 1887-ben eladta a receptet, �s k�zr�l k�zre adt�k egym�snak az �j tulajdonosok, m�g v�g�l Asa G. Candler a s�r�tm�nyt sz�dav�zzel nem elegy�tette. � volt az els�, aki felismerte, hogy a Coca-Cola n�pszer� �d�t�itall� v�lhat, f�leg ha az �sszet�telt szigor�an �rizve, n�mi titokzatoss�ggal is siker�lt azt k�r�lvenni�k. Mivel a receptet ekkora m�r legal�bb heten ismert�k, Candler m�dos�tott rajta, Frnak Robinsont t�rs�ul fogadta, s 1892-ben bejegyeztette a Coca-Cola Companyt.

A s�r�tm�nyt eg�szen 1903-ig kiz�r�lag Candler vagy Robinson �ll�thatta �ssze z�rt laborat�riumi k�r�lm�nyek k�z�tt. A v�llalat n�veked�s�vel lehetetlenn� v�lt, hogy csak �k ketten keverj�k ki az �sszes s�r�tm�nyt, ez�rt az �sszetev�ket egyszer�en megsz�mozt�k, 1-t�l 9-ig, s le�nyv�llalataik vezet�ivel m�r csak ezek kever�si ar�ny�t �s m�dj�t ismertett�k.

1909-ben az �lelmiszert�rv�ny megs�rt�s�vel v�dolt�k meg a c�get, mondv�n, hogy a „Coca” mint �sszetev� azt jelenti, hogy a term�k tiltott k�b�t�szert, azaz kokaint is tartalmaz. A 10 �vig h�z�d� t�rgyal�sok sor�n azonban egyetlen vegy�sznek sem siker�lt kimutatnia kokaint a kokakivonatban vagy a k�ladi�ban.

�rdekess�g, hogy Eisenhower t�bornok a m�sodik vil�gh�bor�ban az �szak-Afrik�ban harcol� sz�vets�ges csapatok f�parancsnokak�nt a Coca-Cola c�gt�l 3 milli� palacknyi �d�t�t rendelt, tov�bb� 10 palackoz� g�psort, amely havi 6 milli� �veg Coke el��ll�t�s�ra alkalmas. Val�sz�n�leg pozit�van hatott a hazai �z a katon�k harcmodor�ra.

VISSZA