A LEGENDA

Charles Chaplin 

A Wikip�di�b�l, a szabad enciklop�di�b�l.

Sir Charles Spencer Chaplin (k�zismertebb nev�n Charlie Chaplin, London, 1889. �prilis 16. – Vevey, Sv�jc, 1977. december 25.) angol filmrendez�, forgat�k�nyv�r�, sz�n�sz, zeneszerz�, v�g�, filmproducer.

A toprongyos csavarg� figur�j�nak sz�let�se 1914. janu�r 5-�n t�rt�nt, amikor Chaplin bel�pett a Keystone st�di� ruhat�r�ba, �s az ismert felszerel�sben (sminkben, mozg�ssal, ruh�ban) j�tt ki onnan.

�lete 

Filmjeiben nem csak f�szerepl� volt, sokszor � �rta, rendezte filmjeit, zen�t szerzett, vagy producerkedett. Val�sz�n�leg Chaplin volt a legkreat�vabb, legnagyobb hat�s� szem�lyis�g a n�mafilm vil�g�ban. Munk�ss�ga 65 �vet hidalt �t, a viktori�nus korabeli Anglia mulat�inak sz�npad�t�l kezdve szinte hal�l�ig folyamatosan dolgozott.

Sz�lei kabar��nekesek voltak. Apja Charlie sz�let�se ut�n elhagyta csal�djukat, anyja testileg �s szellemileg megrokkant �s egy elmeotthonba ker�lt. Charles �s id�sebb f�ltestv�re, Sidney hossz� id�t t�lt�ttek �rvah�zakban. Els� sz�npadi szerepl�se 5 �ves kor�ban volt, a Music Hall-ban l�pett fel 1894-ben. 10 �ves kor�ban m�r apr� v�gj�t�ki szerepekben j�tszott pantomimm�v�szeti t�rsulatokkal. 1912. szeptember 2-�n �rkezett az Amerikai Egyes�lt �llamokba egy mutatv�nyos t�rsulat f�szerepl�jek�nt. A c�g a Karno Company, Arthur Stanley Jefferson tulajdon�ban volt, aki k�s�bb Stan Laurel n�ven v�lt ismertt�. Chaplin aj�nlatot kapott a Keystone filmst�di�t�l. Els� filmje, a Making a living ut�n Charlie beleb�jt az ismert figura b�r�be a Chaplin az aut�versenyen c�m� filmben. Neve r�vid id� alatt ismertt� v�lt az Egyes�lt �llamokban. 1914 j�nius�t�l m�r minden filmj�t maga rendezte. Gyakran v�ltott st�di�t, egyre magasabb fizet�s�rt �s az �n�ll�s�g�rt. Az egytekercses j�t�kfilmekben folyamatos fejl�d�s �rezhet�, figur�j�ban gyermekkori nyomor�nak tapasztalatait form�zta meg. 1918-ban megalap�totta saj�t f�ggetlen filmprodukci�s c�g�t (Charles Chaplin Film Corporation) �s a k�vetkez� 33 �vben itt dolgozott alkot�i szabads�gban.

 Az arany�s� 1:12 prc. Teljes film

Fizet�sei 

A k�ly�k (The Kid, 1921)

B�tyja, Sidney lett az �gyn�ke, aki az al�bbi fizet�seket alkudta ki sz�m�ra:

• 1914: Keystone, 150 doll�r hetente
• 1914–1915: Essanay Studios, Chicago, Illinois, 1250 doll�r hetente, plusz 10 000 doll�r b�nusz
• 1916–1917: Mutual, 10 000 doll�r hetente, plusz 150 000 doll�r b�nusz
• 1917: First National, 1 milli� doll�ros szerz�d�s – az els� sz�n�sz, aki ekkora �sszegr�l �r al� szerz�d�st.

United Artists

Douglas Fairbankssal, Mary Pickforddal �s D. W. Griffith-szel 1919-ben megalap�totta a United Artists st�di�t. Ezt k�vet�en minden Amerik�ban gy�rtott film�ket ezzel a v�llalattal mutatt�k be. Az els� United Artists film, az 1923-as Boh�mv�r brili�ns v�gj�t�k volt, azonban a k�z�ns�g elutas�t�an fogadta, mivel Charles Chaplin egy cameo felt�n�sen k�v�l nem j�tszott a filmben. 1925-�s Aranyl�z volt Chaplin legbonyolultabb v�llalkoz�sa. K�t h�tig forgattak Truckee-ben, a Sierra Nevada hegys�geiben. 600 statiszt�t hoztak Sacrament�b�l, t�bbnyire hajl�ktalanokat, hogy felm�sszanak a 700 m�teres h�fedte kaptat�n. A felv�telek nagyobb r�sz�re a st�b visszat�rt Hollywoodba, ahol egy �leth�, miniat�r hegyl�ncot �p�tettek f�b�l, gipszb�l, s�b�l �s lisztb�l. A technikusok apr�l�kosan kidolgozott maketteket szerkesztettek, hogy k�l�nleges effektusokat hozzanak l�tre. P�ld�ul a szakad�k sz�l�n billeg� b�ny�szkunyh�t, ami a filmt�rt�net egyik legnagyobb visszhangj�t kiv�lt�, a komikus fesz�lts�gteremt�st t�k�lyre viv� jelenete. Az Aranyl�z tele van m�ra klasszikuss� v�lt jelenetekkel: farkas�hes a k�t szerepl�, ez�rt Charlie megf�zi a bakancs�t. Az �hs�gt�l k�pzel�d� Jim szem�ben Charlie �talakul csirk�v�. Chaplin �lete v�g�n azt nyilatkozta: szeretn�, ha err�l a filmr�l eml�kezn�nek r�.

Chaplin azt vallotta, hogy a besz�d meg�li a film sz�ps�g�t, cs�kkenti a mimika szerep�t. Miut�n sokat r�g�dott a hangos technika alkalmaz�s�n, �gy d�nt�tt, hogy hangeffekteket �s zen�t alkalmaz a filmben, de a Nagyv�rosi f�nyek (1931) m�g n�mafilm lesz. Melodr�m�ja �s nagyszer� humora meg�llta a hely�t a versenyben a hangosfilmekkel.

A film ut�n 18 h�napos vil�gturn�ra indult, utaz�sa sor�n megfigyelte a nacionalizmus felemelked�s�t, a gazdas�gi v�ls�g, a munkan�lk�lis�g t�rsadalmi hat�sait. Egy nyilatkozata szerint: „A g�peknek szolg�lniuk k�ne az embert, nem pedig trag�di�kat okozva kiszor�tani �ket a munkahelyeikr�l”.

Az 1936-os Modern id�kben a toprongyos figura b�cs�t vett a k�z�ns�gt�l, ugyanis a hangosfilm megjelen�se a karakter „hal�l�t” jelentette. Amikor a film k�sz�lt, a hangosfilm m�r egy �vtizede uralkodott. Chaplin fontol�ra vette a dial�gusok haszn�lat�t, de v�g�l felismerte, hogy a kis csavarg� csak n�ma pantomimmel �l meg. Csup�n egyszer hallani a hangj�t, amikor �nekl� pinc�rk�nt alkalmazz�k.

Chaplin megv�s�rolta 5 ezer doll�r�rt a fekete kom�dia �tlet�t Orson Wellest�l. Monsieur Verdoux (1947) t�rt�net�t t�rsadalomszatirikus �llel l�tta el. Az eredm�nyr�l �gy nyilatkozott: „A legeszesebb �s a legragyog�bb film az �letm�vemben”.

A politikailag akt�v Chaplin 

Az 1940-es A dikt�torral n�pszer�s�g�nek elveszt�s�t kock�ztatta. Ism�t �ll�st foglalt Adolf Hitlerrel �s a fasizmussal szemben. Chaplin egy fasiszta dikt�tort j�tszik benne, melynek karakter�t Hitlerr�l form�lta, valamint egy zsid� borb�lyt, akit kegyetlen�l �ld�znek a n�cizmusban. Hitler, aki nagy mozirajong� volt, �ll�t�lag ezt a filmet h�romszor n�zte meg. Chaplin k�s�bb �gy nyilatkozott, hogy ha tudott volna a hal�lt�borokr�l, nem k�sz�ti el a filmet.

Chaplin sz�les k�rben hangoztatta liber�lis �s baloldali n�zeteit, a korm�ny �ltal felaj�nlott amerikai �llampolg�rs�got folyamatosan visszautas�totta, amivel gyan�s figur�v� v�lt az FBI szem�ben. Az FBI r�galomhadj�ratot ind�tott ellene, kommunista szimp�ti�val v�dolta meg. Az 1952-ben k�sz�lt Rivaldaf�ny londoni bemutat�j�r�l m�r nem tudott visszat�rni az �llamokba, mivel a legf�bb �gy�sz �rv�nytelen�tette a hazat�r�si enged�ly�t.

Eur�pai �let 

Sv�jcban telepedett le feles�g�vel �s 8 gyermek�vel. Utols� filmj�ben, az 1967-es Hongkongi gr�fn�ben m�r csak egy cameo jelenetben t�nt fel, a film f�szerepeit Sophia Loren �s Marlon Brando j�tszotta. 1972-ben vill�ml�togat�st tett Los Angelesbe, mikor �tvette az �letm�v��rt j�r� Oscar-d�jat. Majdnem hal�l�ig dolgozott. 1975-ben lovagg� �t�tte az angol kir�lyn�. Sir Charles Chaplin 1977 kar�csony�n halt meg egy agyv�rz�st k�vet�en, 88 �vesen. N�pszer�s�ge sokat tett Hollywood felvir�goztat�s��rt, alakj�val egy�ni h�st teremtett.

Mag�n�lete 

1918-ban Chaplin 28 �vesen elvette a 16 �ves Mildred Harrist. Els� gyermek�k Norman Spencer Chaplin meghalt csecsem�kor�ban, 1920-ban felbontott�k h�zass�gukat. Charlie 35 �vesen belebonyol�dott egy 16 �ves l�nnyal (Lita Grey) val� viszonyba. 1924-ben �sszeh�zasodnak, mert a l�ny terhes lett. K�t fiuk sz�letett, Charles Chaplin Jr. (1925–1968) �s Sydney Earle Chaplin. Keser� v�l�suk 1928-ban Charlie-nak 825 ezer doll�rj�ba ker�lt. A v�l�s k�r�li stressz hat�s�ra meg�sz�lt. Chaplin �s Paulette Goddard sz�n�szn� romantikus �s szakmai kapcsolatba ker�ltek 1932 �s 1940 k�z�tt. A kapcsolatuk v�ge ut�n Charles bejelentette, hogy �k titokban megh�zasodtak 1936-ban, de hivatalosan soha nem h�zasodtak �ssze. 1942-ben felbontott�k �lett�rsi kapcsolatukat. Ezut�n Charlie elkezdett randev�zni Joan Barryval, de gyorsan megsz�ntette a rom�ncot, mikor a l�ny elkezdte fenyegetni, �s s�lyos ment�lis zavarok jelei jelentkeztek a l�ny �llapot�ban. 1943-ban Joan Barry apas�gi keresetet ind�tott Charles ellen, � v�rvizsg�latot v�geztetett, amib�l kider�lt, hogy nem a v�r szerinti apa, ennek ellen�re heti j�rad�kot fizetett a n�nek a gyermek 21 �ves kor�ig. R�viddel ezut�n tal�lkozott Oona O'Neill-lel, Eugene O'Neill l�ny�val, �s elvette feles�g�l 1943. j�nius 16-�n. � 54 �ves volt, a l�ny 17. Ez a h�zass�g v�gre hossz� �s boldog lett, nyolc gyermek�k sz�letett. H�rom fi�: Christopher Chaplin, Eugene Chaplin �s Michael Chaplin �s �t le�ny: Geraldine Chaplin, Josephine Chaplin, Jane Chaplin, Victoria Chaplin �s Annette-Emilie Chaplin.

Eml�ke 

Mivel anyai nagyanyja roma sz�rmaz�s� volt, �s Chaplin az 1960-as �vekben – mikor a v�ndorl� �letm�dot adminisztrat�v eszk�z�kkel igyekeztek ellehetetlen�teni Nagy-Britanni�ban – t�bbsz�r nyilv�nosan ki�llt a cig�nys�g jogai mellett; nem sokkal hal�la ut�n, 1978-ban a m�sodik Roma Vil�gkongresszus a sz�let�se napj�t, �prilis 16-�t a Roma Sz�n�szek Vil�gnapj�v� nyilv�n�totta.