Stan �s Pan 

A Wikip�di�b�l, a szabad enciklop�di�b�l.

Stan �s Pan n�ven ismerik a magyar mozi- �s t�v�n�z�k az amerikaiburleszkfilm h�skor�nak klasszikus p�ros�t: Stan Laurelt (1890. j�nius 16. – 1965. febru�r 23., eredeti nev�n: Arthur Stanley Jefferson) �s Oliver Hardyt (1892. janu�r 18. – 1957. augusztus 7., eredeti nev�n: Norvell Hardy). Sz�mos n�ma- �s hangosfilmben szerepeltek egy�tt, mindig ugyanazt a karaktert megform�lva: Stan j�tszotta a v�kony, tutyi-mutyi, egy�gy� figur�t, Pan volt a k�v�r, agilis, m�rges.

Stanley Jefferson 

Az �szak-angliai Ulverston-ban sz�letett. �desapja, Arthur J. Jefferson val�s�gos sz�nh�zi szakembernek sz�m�tott akkoriban, hiszen ismert volt, mint sz�nigazgat�, sz�ndarab�r�, sz�n�sz, �s rendez�. �desanyja, Madge Metcalfe sz�n�szn� volt. A kis Stanley a kulissz�k k�z�tt n�tt fel �s igaz�n nem meglep�, hogy egy napon � maga is „kom�di�snak” �llt. 1906-ban kezdte a p�ly�j�t Glasgow-ban, a Pickard's M�zeum egyik el�ad�s�n, majd r�videsen a Fred Karno pantomim-t�rsulat�hoz csatlakozott. A Karno t�rsulatn�l m�k�d�tt egy m�sik fiatal brit komikus-jel�lt, akit k�s�bb a vil�g Charlie Chaplin-k�nt ismert meg. A Karno-f�le egy�ttest 1910-ben megh�vt�k Amerik�ba, majd a sikersorozatot 1912-13-ban is megism�telt�k, �m ekkor m�r Chaplin nem t�rt vissza az �haz�ba. Laurel m�g sok�ig j�tszott angol sz�npadokon. A j� bar�t Chaplin sikerein felb�torodva v�gott neki Amerik�nak 1916-ban. Hollywoodba �rve Chaplin k�zbenj�r�s�val megismerkedett a „Keystone Trio” tagjaival. Els� filmj�nek a „Nuts in May” (1917) sikere bizony�totta, hogy nem volt m�ltatlan a bizalomra. Carl Leammle producer felkarolta, �s innent�l fogva sz�mtalan filmszerep v�rta. Eleinte cowboyfilmekben kapott lehet�s�get, majd �sszeker�lt Zigotto-val, vagyis Larry Semonnal, �s Hal Roach produkci�iban sz�mtalan sikert tudhatott maga m�g�tt, amikor el�sz�r tal�lkozott 1919-ben, a „The Lucky Dog” c�m� film kapcs�n a k�v�r komikussal, Babe Hardy-val, ahogy a sz�nfalak m�g�tt nevezt�k Olivert, nem is sejtve, hogy n�h�ny �v m�lva ketten megh�d�tj�k a vil�got.

Akkor az els� k�z�s munk�juk ut�n azonban a m�g a siker ideje nem j�tt el. Laurel egy id�re elfordult a filmkomikum vil�g�t�l, �s ism�t sz�nh�zakban j�tszott, ez�ttal m�r Amerik�ban.

1925-ban tal�lkoztak ism�t Hal Roach st�di�j�ban, ahol Stan �ppen filmet rendezett, �s amely produkci�ba Hardy, mint ismert filmkomikus kapott megh�v�st. Kezdetben �vente egy-egy filmet k�sz�tettek, amelynek rendez�je �s film�r�ja is Stan Laurel volt. Der�s munkav�gz�s�k sor�n j�ttek r�, hogy alapvet�en f�lszavakb�l egym�st �rt� elk�peszt� p�rost alkotnak, ak�r kamer�k el�tt is. 1926-ban m�g csak egy, 1927-ben 13 k�z�s filmet k�sz�tettek. Megsz�letett az egyetemes filmt�rt�net egyik legsikeresebb komikusp�rja, �s 1950-ben k�sz�lt utols� filmj�kig 38 �ven kereszt�l dolgoztak egy�tt, amelyb�l az els� h�sz �v helyet k�vetel mag�nak minden filmmel foglalkoz� k�nyvben.

Norvell Hardy 

Az USA Georgia �llam�nak Harlem v�ros�ban sz�letett, �s aff�le polg�ri �letp�ly�t gondoltak sz�lei a kis Norvellnek (az „Oliver”-t csak k�s�bb, apja hal�la ut�n - aki szint�n Oliver volt - tette hozz� nev�hez). Jog�sznak k�sz�lt, azonban sk�t sz�rmaz�s� b�tyja volt az, aki 1910-ben megmutatta �s vonz�v� tette a fiatalember sz�m�ra a zen�s sz�npadok vil�g�t, k�s�bb a film vil�g�t, s�t �nekes-t�ncos komikusk�nt t�bbsz�r fel is l�ptek egy�tt. Az „�j m�v�szet” csakhamar b�vk�r�be vonta a fiatalembert, f�k�ppen, amikor a statiszta szerepeken t�l nagyobb szerepeket kapott, m�g v�g�l egy �letre sz�l� sz�vets�gre l�pett Stan Laurellel.

Az athens-i Georgia Egyetemen v�gezte sz�ni tanulm�nyait. Lubin Co t�rsulat�n�l kezdte p�ly�j�t 1913-ban, Florid�ban, komikusk�nt, a sz�npadon. Az Outwitting Dad c�m� filmmel deb�t�lt 1914-ben a film vil�g�ban, majd kezdetben a Path�, k�s�bb a Vitagraph r�sz�re dolgozott.

A k�zkedvelt �s r�vid id� alatt nagy sikereket mag�nak mond� kedves Duci b�csi v�ratlan hal�la ut�n a gy�rt�k kerest�k Duci b�csi azaz John Bunny (1863-1915) ut�dj�t filmv�sznon. A fimgy�rak �gy nagy �rdekl�d�st mutattak a k�v�r komikusok ir�nt, amely konjukt�ra megteremthette Hardy sikereinek kedvez� k�ls� k�r�lm�nyeit. Sz�mos sorozatot k�sz�tettek vele 1916-1921 k�z�tt. �gy egyebek mellett a Pokes and Jabb's (1914-1915), valamint 1916-1918 k�z�tt a Plump and Runt, 1919-1921 k�z�tt a Jimmy Aubrey sorozatot.

�lete sor�n Hardy t�bb mint k�tsz�z filmet forgatott Laurel n�lk�l. A kor egyik vil�gh�res komikus�val, Zigotto-val, azaz Larry Semonnal k�z�sen dolgozott 1921-1925 k�z�tt. Larryt, azaz Zigott�t tartotta mester�nek is egyben, akit�l a legt�bbet tanult. �let�ben t�bb mint 400 filmet forgatott. ^[1]

H�rom feles�ge volt, az utols� �s leghosszabb h�zass�ga (17 �v), Virginia Lucille Jones-szal, a filmforgat�k�nyv-�r�n�vel bizonyult tal�n a legkiegyens�lyozottabbnak, b�r el�z� h�zass�ga Myrtle Reeves sz�n�szn�vel is k�zel 16 �vig tartott. 1950-es visszavonul�s�t k�vet�en, 1954 m�jus�ban sz�vroham �rte, jelezv�n, hogy sz�v- �s �rrendszer�t megviselt�k er�sen a filmsikereinek egyik forr�s�t jelent� k�v�rs�ge. Agytromb�zis v�gzett vele h�rom �v m�lva. K�t fi� �s k�t le�ny gyermeke �r�k�lte �desapjuk filmt�rt�neti jelent�s�g� nev�t �s rangj�t, b�r v�r szerinti gyermeke csup�n egy akadt, az is a m�sodik h�zass�g�b�l (Myrtle Reeves).

Stan �s Pan, az egyetemes filmt�rt�net legend�s p�rosa 

Stan �s Hardy r�vid ideig dolgozott egy�tt 1921-ben, majd 1925-ban kezdtek ism�t k�z�sen filmezni, �s 1927-t�l kezdve m�k�dnek �gy, mint „Laurel �s Hardy p�ros”. 1940-ig 62 kisfilmben �s 13 eg�sz est�s filmben szerepeltek egy�tt a Hal Roach st�di�ban. Ezt k�vet�en 1944-ig nyolc kis k�lts�gvet�s� kom�di�ban j�tszottak a 20th Century Foxn�l �s a Metro-Goldwyn-Mayern�l, amikor is visszavonultak a filmez�st�l a sz�nh�z jav�ra. Utols� filmj�ket 1950–1951-ben forgatt�k Franciaorsz�gban, majd v�g�rv�nyesen visszavonultak.

Sokan tartj�k �gy, kettej�k k�z�tt Stan Laurel volt a nagyobb egy�nis�g, azt is hallani lehetett egykor, hogy az �tletek nagy r�sze t�le sz�rmazott. �m Hardy m�v�szi nagys�ga, emberi tart�sa is fontos r�sze volt a kett�snek, de mindenek felett a k�z�s mester, Zigotto szellemis�ge �l ma is tov�bb filmjeikben, egy�ni Stan �s Pan hangot �ltve. A b�josan, gyermekien na�v Stan mindig j�t akar, ugyanakkor, mindig valami bajt csin�l - ez volt szereps�m�juk l�nyege - m�g a f�l�nyes, nagyk�p�en aty�skod� Pan mindig p�rul j�r. Amikor a len�zett naivit�s, �s a f�l�nyes tud�s kudarcot vall, �gy, hogy felszabadultan nevetni lehet rajta, akkor egy m�lyen emberi esend�s�g keletkezik, a komikum k�t arca, a mag�t gyakran elpityerg� Stan, �s a nevet�, vagy �ppen bosszankod�sa miatt nevets�gess� v�l� Hardy arca mint eleven szimb�luma Th�lia maszkjainak. Ha valami t�rt�nt vel�k, azt teljes nyugalommal fogadt�k, inzultusok ellen nemigen v�dekeztek, belet�r�dve v�llalt�k annak k�vetkezm�nyeit. Filmjeikben sok sz�n�sz megfordult, t�bben �n�ll� karriert kezdhettek, m�sok, mint p�ld�ul az �r�k ellenfelet j�tsz� James Finlayson (1887-1953) neve �sszeforrt a Stan �s Pan filmekkel.

Kevesen tudj�k, hogy amikor 1929-re a hangosfilm uralma al� ker�lt a filmgy�rt�s, a n�mafilmszt�rok d�nt� t�bbs�ge hetek-h�napok leforg�sa alatt kiker�lt a filmiparb�l - j� r�sz�k �r�kre. Sz�mtalan megd�bbent� trag�dia, egy�ni sors-dr�ma j�tsz�dott le akkoriban a sz�nfalak m�g�tt. Csak kevesen ker�ltek �t a n�mafilmb�l �s tudtak tov�bbi sikereket el�rni. A k�z�ns�g �s a bev�tel kegyetlen sz�kimond�sa hetek alatt kijel�lt�k mindenki hely�t, az �j „rangsorban”.

Azonban Stan �s Pan sikere nem hogy csorb�t szenvedett volna ezekben a kritikus �vekben, hanem fokoz�dott. Chaplin, valamint Stan �s Pan biztos�tott�k m�v�szet�kkel a filmt�rt�net e jelent�s v�ltoz�s�n�l a folyamatoss�got. Az 1930-as �vekben szinte ki sem mozdultak a st�di�kb�l, ontott�k a jobbn�l jobb filmeket. Azt�n az �vek k�ny�rtelen�l elsz�lltak. H�sz �v ut�n m�r - ak�rhogy is f�jt - de Stan �s Hardy megf�radtt� v�lt, kifogytak az �j �tletek. Sikersorozatuknak igaz�b�l az Abbott �s Costello p�r felt�n�se vetett v�get a negyvenes �vekre. 1940-1950 k�z�tti t�z �vben sem k�sz�lt annyi film vel�k, mint kor�bban egy �v sor�n. Azt�n m�r csak filmtervek k�sz�ltek a nagy visszat�r�sre, k�s�bb m�r az sem. 1950-52-t�l fogva fokozatosan visszavonultak a film vil�g�t�l. Hardy 1954-es sz�vrohama v�glegess� tette a visszavonul�st. 1957-ben hunyt el. Hardy hal�l�t k�vet�en Stan visszavonult a sz�npadt�l is, �s csak egy-egy kisebb filmszerepben t�nt fel. Stan 8 �vvel �lte t�l gy�szolt bar�tj�t, de � m�g meg�rhette, hogy el�vett�k r�gi filmjeiket, �ssze�ll�t�sokat k�sz�tettek bel�l�k, �s ezeknek pont olyan siker�k volt, mint hajdan.

Vissza