Charles Bronson (1920-2003)

B�ron Gy�rgy

Olyan volt az arca a nagyk�zeliken, mint a szikl�s, vad t�j, amelyben �llt. K�kem�ny, rend�thetetlen, rajta m�ly gy�r�d�sek: az id� nyomai. B�r a filmesek el�sz�r kisportolt termet��rt szerz�dtett�k, igaz�b�l ez a cserzett, nap�gette arc tette naggy�. Muszklimiska sok dombor�t a v�sznon – neki a tekintet�b�l, az �sszeszor�tott sz�j�b�l, az ac�los k�ls�nek ellentmond� kisfi�s f�lmosoly�b�l sug�rzott az er�: hogy vele nem lehet sz�rakozni. „Indi�n v�r cs�rgedezik az ereiben” – mondogatt�k r�la a j�l�rtes�ltek. Honnan is tudhatt�k volna, hogy a val�s�g enn�l sokkal romantikusabb. Hogy tizen�tgyerekes litv�n sz�nb�ny�szcsal�dba sz�letett, tizenhat �vesen m�r maga is b�ny�ban dolgozott, a h�bor�ban a Csendes-�ce�non harcolt, leszerel�se ut�n kaz�nf�t� lett, rakod�munk�s, k�m�ves, kiki�lt�, hivat�sos bokszol� �s m�g sok minden m�s. El�sz�r B-filmekben t�nt fel, felejthet� epiz�dszerepekben. Az ifj� Charles Bunchinskyt T�th Endre, azaz Andr� de Toth keresztelte el Bronsonnak, a Bronson Canyonr�l, ahol �ppen forgattak. Illett r� a n�v. A B-film rendez�ket, akikkel fiatalon dolgozott – Fullert, Cormant, de Toth-ot – az �nyenc eur�pai filmesek fedezt�k fel, s �k fedezt�k fel Charles Bronsont is. Nagy amerikai kasszasikerekben – A h�t mesterl�v�sz, A hal�l �tven �r�ja, A piszkos tizenkett� – volt csapatj�t�kos, Cassavetes-szel, Yul Brynnerrel,Steve McQueennel, Donald Sutherlanddel, Steve Martinnal, �m mag�nyos h�ss� eur�pai rendez� alkot�sa, a Volt egyszer egy vadnyugat tette. Leone el�sz�r kor�bbi westernjei f�szerepl�j�nek, Clint Eastwoodnak aj�nlotta fel Harmonika szerep�t, s csak miut�n Eastwood visszautas�totta, szerz�dtette Charles Bronsont. Megsz�letett a legenda: a Volt egyszer egy vadnyugat� – �s vele Bronson, a sz�fukar, mag�nyos h�s legend�ja. � lett az amerikaiak szem�ben az igaz��rt megk�zd� f�rfi idolja, r�sze az amerikai m�toszkincsnek. Egy felm�r�s szerint 1972-ben a vil�g legn�pszer�bb filmsz�n�sze volt. Ett�l kezdve Hollywood nem engedte ki a skatuly�b�l. Sorra j�ttek a Bossz�v�gy-filmek. Azokban is er�s, kem�ny f�rfit j�tszott, �m elvesztette azt a kisfi�s b�j�t, amely mindv�gig ott bujk�lt az ac�lizmok, a rezzen�stelen fizimiska m�g�tt.

N�la szebben kevesebben b�cs�ztak el a filmv�sznon. Arra a jelenetre gondolok, amikor a Volt egyszer egy vadnyugat v�g�n Claudia Cardinale megf�zi a k�v�t, megter�ti rem�nykedve az asztalt, h�tha a f�rfi m�gis marad. Harmonika felveszi homoksz�n� kab�tj�t �s az ajt�hoz l�p (nagyk�zeli). „Visszaj�ssz valamikor?” k�rdezi k�ts�gbeesetten Cardinale (nagyk�zeli). Bronson v�gtelennek tetsz� cs�nd ut�n (szuperk�zeli, hosszan kitartva), �sszeszor�tott sz�jjal �s szemmel azt mondja: „valamikor…”, majd kil�p az ajt�n, mag�ra hagyva a n�t, az �p�l� v�rost �s a vil�got, amelyet megmentett.

Vissza