�gy k�sz�lt a film

Az �tlett�l a forgat�k�nyvig 

Jill �s Frank (Claudia Cardinale �s Henry Fonda)

Sergio Leone h�res „doll�r-tril�gi�”-ja – Egy mar�knyi doll�r�rt (1964), P�r doll�rral t�bb�rt (1965), A j�, a rossz �s a cs�f (1966) – ut�n Harry Grey �n�letrajzi reg�ny�t, a The Hoodsot szerette volna megfilmes�teni, amely egy zsid� sz�rmaz�s� fiatalember felemelked�s�r�l sz�lt az amerikai szesztilalom idej�n.^[1] Tril�gi�ja azonban annyira divatba hozta a westerneket, hogy a producerek elz�rk�ztak ett�l a tervt�l, �s azt mondt�k, csin�ljon ink�bb m�g egy vadnyugati filmet. A United Artists (a doll�r-tril�gia egyik t�mogat�ja) Charlton Heston, Kirk Douglas �s Rock Hudson szerepeltet�s�t javasolta, Leone azonban elutas�totta az aj�nlatot. A Paramount Pictures nagyvonal� k�lts�gvet�st aj�nlott, �s egyik nagy szt�rj�t, Henry Fond�t, �m e c�g illet�kesei is ragaszkodtak a westernhez. Leone ezt a javaslatot m�r elfogadta, mert Fond�val nagyon szeretett volna egy�tt dolgozni. Egy �j tril�gi�t tervezett, ami az Egyes�lt �llamok t�rt�nelm�t dolgozza fel. Ennek nyit�darabj�ul a Volt egyszer egy Vadnyugatot sz�nta: a c�m volt meg legel�sz�r. Leone A j� a rossz, �s a cs�f premierj�n tal�lkozott a fiatal Bernardo Bertoluccival, aki a Forradalom el�tt (1964) c�m� j�t�kfilmje �ta nem tal�lt t�mogat�kat �jabb t�m�ihoz. Hosszasan elbesz�lgetett ifj� koll�g�j�val, v�g�l felk�rte �t, hogy vegyen r�szt a Volt egyszer egy Vadnyugat forgat�k�nyv�nek meg�r�s�ban. A munk�ba Dario Argento filmkritikust is bevont�k.^[2] A h�rom rendez� 1967 tavasz�n l�tott munk�hoz. Ennek szerves r�sz�t k�pezte az olyan klasszikus amerikai westernek megtekint�se, mint p�ld�ul Az �ld�z�k (1956), a Shane (1953), a Johnny Guitar (1954), A h�t mesterl�v�sz (1960), a D�lid� (1952) �s a The Iron Horse (1924). Leone ism�t f�rfi f�szerepl�kben gondolkodott, Bertolucci viszont azt javasolta, hogy az egyik f�szerepl� legyen n�. Leone eleinte nem lelkesedett az �tlet�rt, v�g�l hagyta mag�t meggy�zni. �gy sz�letett meg Jill McBain figur�ja, az els�, val�ban �sszetett n�alak Leone westernjeiben: a Mester kor�bbi munk�iban ugyanis a n�k k�t sz�ls�s�get k�pviseltek, vagy romlottak voltak, vagy angyalok. A f�rfi figur�k kidolgoz�sa k�nnyebben ment, hiszen ebben Leon�nak gazdag tapasztalatai voltak. Sergio Donati �s Leone �rt�k meg a v�gs� forgat�k�nyvet, amelyben szinte alig volt p�rbesz�d, ann�l t�bb technikai utas�t�s a kamera helyzet�r�l �s mozg�s�r�l. Donati nev�hez f�z�dik a film sz�mos eml�kezetes mondata, illetve a forgat�k�nyv megh�z�sa, hogy a k�sz�l� film a n�zhet�s�g id�tartam�n bel�l maradjon. E munka egy r�sze m�r a forgat�s megkezd�se ut�n zajlott, �s leforgatott jeleneteket is �rintett. �gy p�ld�ul Donati javaslat�ra kimaradt a film elej�r�l az a leforgatott jelenet, melyben Harmonik�t megveri a seriff. A film n�h�ny k�s�bbi jelenet�ben azonban Harmonika arc�n sebhely l�that�: a sebes�l�st a kiv�gott epiz�dban szerezte. Az angol nyelv� sz�vegeket Mickey Knox �rta.

A szereposzt�s 

Frank (Henry Fonda)

A film hat�sa �rdek�ben Leon�nak k�l�nleges elk�pzel�sei voltak a szereposzt�sr�l: a n�z�i beidegz�d�sekkel k�v�nt j�tszadozni. Frank szerep�re p�ld�ul nem tudott m�st elk�pzelni, mint Henry Fond�t. Kulcsfontoss�g�nak tartotta azt a jelenetet, amelyben a McBain csal�d lem�sz�rl�sa ut�n a kamera megmutatja a gyilkos arc�t, �s a k�z�ns�g a „Nemes Sz�v� Amerikai” megtestes�t�jek�nt megszeretett sz�n�szlegenda, Henry Fonda k�k szemeit pillantja meg. A szt�rnak nem nagyon tetszett a Leone �ltal felv�zolt im�zsm�dos�t�s, de szerencs�re nem utas�totta el a rendez�t.^[3] Leone levet�tette a sz�n�sznek a doll�r-tril�gi�t. A j�, a rossz �s a cs�f egyik f�szerep�t Fonda j� bar�tja, Eli Wallach j�tszotta. A f�rfi felh�vta a koll�g�j�t, �s Wallach azt tan�csolta neki, hogy ne szalassza el azt a lehet�s�get, hogy Leon�val dolgozzon. Fonda elfogadta a felk�r�st, �s belevetette mag�t a szerepbe. Els� l�p�sk�nt barna kontaktlencs�t csin�ltatott, �s bajuszt n�vesztett. Mikor Leone megl�tta, azonnal k�vetelte, hogy v�gassa le a bajsz�t, �s vegye ki a kontaktlencs�ket. Neki ugyanis pontosan a k�z�ns�g �ltal j�l ismert Fonda-arcra volt sz�ks�ge, nem pedig annak elmaszk�roz�s�ra. Jill szerep�re az 1960-as �vek egyik legn�pszer�bb olasz filmcsillag�t, Claudia Cardinal�t szerz�dtett�k. M�g k�szen sem volt a forgat�k�nyv, de Leone m�r kiv�lasztotta a szerepre a sz�n�szn�t. Megh�vta mag�hoz Cardinal�t, �s elmes�lte neki a t�rt�netet. Claudi�t teljesen leny�g�zte az el�ad�sa, �s a sz�n�szn� al��rta a szerz�d�st. Az�ta is p�lyafut�sa egyik legkedvesebb szerep�nek tartja Jillt.

Morton, a vas�tb�r� (Gabrielle Ferzetti)

Harmonika szerep�re Leone Clint Eastwoodot k�rte fel, akit tulajdonk�ppen � tett szt�rr�. A meg�llapod�s ez�ttal nem j�tt l�tre, ahogyan James Coburnnel sem. (� t�l sok p�nzt k�rt.) A szerepet Charles Bronson kapta, aki Claudia Cardinale visszaeml�kez�sei szerint k�l�n�s, z�rk�zott szem�lyis�g volt, ugyanakkor kiv�l� sz�n�sz �s partner, ak�rcsak a t�bbiek. Cheyenne szerep�t Jason Robardsre osztott�k. Morton megform�l�s�t Gabrielle Ferzettire b�zt�k. A sz�n�sz az olasz kultur�lis �let kiemelked� alakja volt, szerepeltet�se egy westernben �ppoly meglepet�s volt, mintha mondjuk Laurence Olivier-t k�rt�k volna fel. A film elej�n megjelen� h�rom gazfick� szerep�t Leone �ll�t�lag Hitchcock meglep� �s zseni�lis �tlete alapj�n akarta kiosztani.^[4] Szerette volna, ha Clint Eastwood, Eli Wallach �s Lee Van Cleef (el�z� filmje, A j�, a rossz �s a cs�f f�szerepl�i) elv�llalt�k volna ezeket a szerepeket, az �tletet azonban nem siker�lt megval�s�tani. A szerepeket h�rom m�sik sz�n�sz kapta. A sz�nes b�r� Woody Stroode a Volt egyszer egy Vadnyugat sz�m�ra is �tleteket ad� John Ford-westernekben pozit�v szerepeket j�tszott, megjelen�se Leone filmj�ben mint bandita �ppoly meglepet�s volt, mint Fond��. Jack Elam ugyancsak Ford-westernekben t�nt fel. A harmadik bandit�t j�tsz� Al Mulock m�g forgat�s k�zben �ngyilkos lett, kiugrott sz�llodai szob�ja ablak�n. A Brett McBaint megform�l� Frank Wolff 3 �vvel k�s�bb, egy r�mai hotelben k�vetett el �ngyilkoss�got.

A forgat�s 

A nyit�jelenet

A filmet 1968 �prilisa �s j�liusa k�z�tt forgatt�k, z�mmel k�ls� helysz�neken. Ezek k�z�l a spanyolorsz�giAlmeria �s az Egyes�lt �llamokban tal�lhat� Monument Valley voltak a legfontosabbak. (Ut�bbi volt John Ford sz�mos westernj�nek helysz�ne is.) Leone a forgat�s megkezd�se el�tt Tonino Delli Colli operat�rrel alaposan bej�rta a helysz�neket. Almeria �s a Monument Valley sz�nvil�ga mer�ben m�s volt: el�bbit a vil�gos olajz�ld �s a homoksz�n jellemezte, ut�bbit a v�r�s. Hogy a film k�pi vil�g�ban ez az elt�r�s ne jelentkezzen, zs�ksz�mra hordt�k a v�r�s port Amerik�b�l Almeri�ba. Leone apr�l�kos figyelme term�szetesen a d�szletekre is kiterjedt. Korabeli fot�kat tartalmaz� k�nyvek alapj�n terveztette meg a d�szleteket Carlo Simivel, akivel kor�bban is dolgozott m�r. A Volt egyszer egy Vadnyugatban h�rom fontos d�szlet volt: az �llom�s, a McBain farm �s Flagstone v�rosa. Ez ut�bbi volt persze a legdr�g�bb is, t�bbe ker�lt, mint az Egy mar�knyi doll�r�rt teljes k�lts�gvet�se. Pedig Simi m�g takar�koskodott is: Leone st�bja el�tt ugyanis Orson Welles forgatta Almeri�ban a Falstaff (1966) c�m� filmj�t, amely ut�n el�g sok felhaszn�latlan faanyag maradt h�tra, melynek Simi j� haszn�t vette a Volt egyszer egy Vadnyugathoz. A fogad�ban j�tsz�d� jelenetet viszont a Cinecittàban vett�k fel. Leone olyan apr�s�gokra is odafigyelt, amelyek a nagytot�lokban val�sz�n�leg nem is l�tszottak volna.

Harmonika (Charles Bronson)

Fontos volt sz�m�ra a smink �s a ruha is. �gyelt arra, hogy pontosan annyira legyen piszkos a sz�n�szek arca �s �lt�z�ke, hogy a hat�s hihet� legyen, ne t�lz�. A sz�n�szeknek kem�ny tehert�tel volt a forgat�s, de senki nem panaszkodott. Gabrielle Ferzettinek p�ld�ul Leone r�vidre v�gatta a haj�t, �s neh�z b�rf�z�t adott r�, amelyben a sz�n�sz alig tudott mozogni: mintha p�nc�lt viselt volna. A szerepl�knek gyakran �r�kig kellett �llniuk a sivatag t�z� napj�n, m�g be�ll�tottak egy-egy jelenetet. Leone kompoz�ci�iban ugyanis az arcoknak kiemelt jelent�s�g�k volt, ez�rt sz� sem lehetett arr�l, hogy a be�ll�t�sok megtervez�s�nek �r�i alatt esetleg ne a szerepl�k �lldog�ljanak a napf�nyben. A mesterien megtervezett jelenetekre kit�n� p�lda a nyit�epiz�d. Ebben a term�szet z�rejeib�l �ll� k�s�r�zene fokozza a fesz�lts�get, a f�c�m elemei pedig oldj�k. Leone itt gyakran �l az arcok �s a szemek k�zelijeivel. A jelenet egyik cs�cspontja a legyes epiz�d: a szemtelen rovar z�mm�g�se egyre idegesebb� teszi az egyik bandit�t. R�ad�sul a l�gy mintha ingerelni akarn�, m�g a sz�ja szeglet�re is r�rep�l. V�g�l a bandit�nak siker�l pisztolya cs�v�be z�rni a rovart, �s m�r-m�r �tszellem�lt mosollyal hallgatja tov�bb a csapd�ba z�rt l�gy z�mm�g�s�t. Megpr�b�lt�k a jelenetet m�l�ggyel megoldani, de bizonyos helyzetekben musz�j volt igazi rovart „bevetni”. Azzal �rt�k el, hogy a l�gy val�ban a sz�n�sz sz�j�ra sz�lljon, hogy a f�rfi ajk�t el�z�leg m�zzel kent�k be. A k�psor t�bbi r�sz�ben viszont m�legyet haszn�ltak.

Leone st�lus�ra a lass�s�g (ami nem egyenl� az unalommal!) �s a vizualit�s jellemz�, gyakran kombin�l nagyk�zeliket nagyon sz�les tot�lokkal. Sok k�zelit mutat a sz�n�szek arc�r�l, „t�j”-k�nt mutatja az arcvon�sokat, ezzel is kihangs�lyozva ember �s k�rnyezet szoros egys�g�t. Nappal nagy m�lys�g�less�ggel dolgozott. Kedvelt m�dszere volt – a doll�r-tril�gi�ban is alkalmazta –, hogy nagyon k�zel hozta az el�t�r t�rgyait, �s a h�tt�r mozg�s�nak kontrasztj�val nagyon er�teljes hat�st �rt el. (P�ld�ul az el�t�rben egy arc l�that� premier planban, a h�tt�rben pedig egy k�zelg� vas�ti szerelv�ny.) Az eg�sz film st�lusa annyira megkompon�lt, hogy sokan azt hiszik, Leone storyboarddal dolgozott, de t�vednek: a fej�ben k�pzelte el az eg�szet. �tletei kivitelez�s�ben Tonino Delli Colli operat�r volt m�lt� partnere: Claudia Cardinale szerint Delli Colli sosem r�gt�nz�tt, tudta, mit hogyan kell felvenni. Ismerte a sz�n�szek arc�t, tiszt�ban volt azzal, hogy a film hat�sa �rdek�ben kit milyen sz�gb�l �s megvil�g�t�sban lehet j�l f�nyk�pezni. Delli Colli n�zete az volt, hogy a k�rnyezet hat�rozza meg a film st�lus�t. A megkompon�lts�g egyik j� p�ld�ja Jill meg�rkez�s�nek jelenete, melyet ugyancsak Almeri�ban vettek fel. A n�t h�tulr�l l�tjuk, amint kimegy az �llom�s�p�letb�l. M�g�tte a kamera egyre magasabbra emelkedik, feler�s�dik a zene, majd a n�z� szeme el� t�rul a m�g �p�l� v�ros k�pe. Delli Colli szerint ez �sszetett, de nem bonyolult jelenet volt, egyszer�en csak sok ember t�nyked�s�t kellett koordin�lni.

A zene 

Cheyenne �s Jill (Jason Robards �s Claudia Cardinale)

A Volt egyszer egy Vadnyugat zen�j�t Ennio Morricone kompon�lta, ak�rcsak a doll�r-tril�gia eset�ben. A zene hamarabb k�szen volt, mint a film: Leone Morricone muzsik�ja alapj�n tervezte a jeleneteket, illetve figyelembe vette a zen�t a v�g�s sor�n. A zeneszerz� mind a 4 f�szerepl� sz�m�ra k�l�n t�m�t kompon�lt, �s ahogy a figur�k kapcsolatba ker�ltek egym�ssal, �gy ezek a zenei t�m�k is keveredtek. Jill t�m�ja k�sz�lt el legel�sz�r. K�l�n �rdemes besz�lni a bevezet� jelenet zen�j�r�l. Ehhez Morricone feler�s�tett term�szetes hangokat haszn�lt. Az �tletet egy term�szetes hangokra �p�l� koncert �lm�nye adta: John Cage zenei k�s�rlete volt ez a koncert, ahol p�ld�ul f�ml�tra seg�ts�g�vel �ll�tottak el� k�l�nb�z� hangokat. Morricone a Volt egyszer egy Vadnyugat nyit�jelenet�hez k�l�nf�le term�szetes hangokat vari�lt: nyikorg� sz�lker�k, z�mm�g� l�gy, kattog� telegr�f, cs�p�g� v�z, csikorogva �rkez� vonat. Ezzel nemcsak a jelenet hangulat�nak megteremt�s�hez j�rult hozz�, hanem a fesz�lts�g n�vel�s�hez is.

Mot�vumok 

Cheyenne (Jason Robards)

A film k�t f� mot�vuma a vas�t �s a v�z. A vas�t elj�vetele a kult�ra �s a civiliz�ci� bek�sz�nt�t, egy�ttal a Vadnyugat hanyatl�s�t szimboliz�lja. A r�gi vil�g �tadja a hely�t az �jnak, a marcona revolverh�s�k helyett az �p�t�-alkot� �tlagember ker�l a k�z�ppontba. A Volt egyszer egy Vadnyugat nosztalgikus pillant�s az elt�n�ben l�v� vadnyugati vil�gra �s h�seire. A v�z az �let szimb�luma, nem v�letlen, hogy sz�mos jelenetben a n�i f�szerepl�, Jill alakj�hoz kapcsol�dik, aki egyszerre szimb�luma a n�iess�gnek, az anyas�gnak, a t�l�l�snek �s az �jrakezd�snek. A v�z n�lk�l�zhetetlen a vas�t sz�m�ra is, �s Morton �lmaiban ugyancsak k�zponti szerepet j�tszik: a f�rfi m�g �let�ben szeretne vas�tj�val eljutni a Csendes-�ce�nig, �m �lete �s �lmai v�g�l egy pocsolya mellett �rnek v�get, amely ugyancsak f�nyesen r�mutatt az olasz vadnyugati filmek keser� �s pesszimista l�t�sm�dj�ra, mely term�szetesen Leone filmekben haszn�lt pesszimizmus�b�l j�n.

A Vadnyugat haldokl�sa sz�mos m�s spagettiwesternben fellelhet�. A Nevem: Senki c. klasszikus f�szerepl�j�nek Terence Hillnek Henry Fonda volt a partnere, aki itt visszakapta a tisztalelk� becs�letes h�s szerep�t. A filmben Leone is assziszt�lt, de olyan akt�v k�zrem�k�d�ssel, hogy a n�z�k nem tudj�k elhinni, hogy nem � rendezte a filmet. A meg�regedett �s megf�radt revolver-h�s szerep�t j�tssz� Fonda a 20. sz�zad k�sz�b�n �tadja a hely�t az ifj�nak, aki ragaszkodik a l�tv�nyos befejez�shez. Az 1973-ban k�sz�lt komikus alkot�s nagyszer�en Moriccone zen�j�vel nagyszer�en �rz�kelteti a Vadnyugat v�g�t, de egy�ttal a spagettiwestern hanyatl�s�nak is az el�jele volt.

A forgat�k�nyv�r�k t�bb h�res western alapj�n dolgozt�k ki a t�rt�netet. A k�vetkez� felsorol�s tartalmazza az ihletad� filmeket, illetve az �tvett mot�vumokat.

• D�lid� (1952): A nyit�jelenetek hasonl�tanak. Fred Zinnemann h�res westernj�nek az elej�n h�rom bandita (Lee Van Cleef, Sheb Wooley �s Robert J. Wilke) v�rja az �llom�son a vez�rt, akit mellesleg szint�n Franknek h�vnak. (Ian MacDonald j�tssza.)

• Ben Wade �s a farmer (1957): Delmer Daves alkot�s�ban t�bb olyan mot�vum szerepel, amelyek a Volt egyszer egy Vadnyugatban is megtal�lhat�k. �gy p�ld�ul a seriff �s Cheyenne r�vid besz�lget�se, amikor a bandit�t Yuma b�rt�n�be k�ldik. A rosszfi�t Davesn�l Glenn Ford j�tssza, aki �ltal�ban �pp�gy pozit�v figur�kat form�lt meg, mint Fonda. A Ford �ltal j�tszott szerepl� az egyik jelenetben elf�ty�li a film zenei t�m�j�t, ami Leone alkot�s�ban Harmonika alakj�ra utal. A Ben Wade �s a farmer egyik jelenet�ben �pp�gy az emberei akarj�k meg�lni a f�szerepl�t, mint ahogyan Franket a Volt egyszer egy Vadnyugatban.

• J� fi� �s rossz fi� (1961): McBain �s az �ltala meg�lmodott v�ros, Sweetwater neve ebb�l a filmb�l sz�rmazik. Bertolucci ugyanakkor azt �ll�totta, hogy egyszer�en a t�rk�pr�l v�lasztott egy v�rosnevet: Sweetwater a val�s�gban Arizona �llamban tal�lhat�.

• Johnny Guitar (1954): A Joan Crawford �ltal j�tszott Vienna adta r�szben az �tletet Jill szem�ly�hez, m�g a Sterling Hayden �ltal megform�lt c�mszerepl� Harmonika figur�j�t befoly�solta. A telepesek �s a vas�t mot�vuma ugyancsak ebb�l a filmb�l sz�rmazik.

• The Iron Horse (1924): A nyit�, illetve a befejez� k�psorokban a vonat be�rkez�se mindk�t filmben hasonl� be�ll�t�sokban l�that�.

• Shane (1953): Joey �s apja vad�szat�nak jelenete er�sen hasonl�t McBain �s kisfia, Timmy vad�szat�nak jelenet�re a Volt egyszer egy Vadnyugatban. A McBain csal�d temet�s�nek jelenete szinte kock�r�l kock�ra ugyanaz, mint a Shane-ben.

• Az �ld�z�k (1956): Leone maga sem tagadta, hogy a McBain csal�d lem�sz�rl�s�t k�zvetlen�l megel�z�, vesz�lyt �reztet� k�psorok �tlete John Ford filmj�b�l sz�rmazik.

• Cowboyh�bor� (1959): Henry Fonda e film v�g�n majdnem ugyanolyan �lt�z�ket visel, mint Leone alkot�s�ban. Ezenk�v�l a Dorothy Malone �ltal j�tszott szerepl�vel olyan besz�lget�st folytat az any�kr�l, mint amilyen Jill �s Cheyenne k�z�tt zajlik le a Volt egyszer egy Vadnyugatban. V�g�l a film egyik jelenet�ben Fonda �pp�gy kir�gja egy nyomor�k ember mank�j�t a f�rfi kez�b�l, ahogyan Mortonnal teszi Leone westernj�ben.

• A h�t mesterl�v�sz (1960): Charles Bronson �pp�gy egy darab f�t farag az egyik jelenetben, ahogyan a Volt egyszer egy Vadnyugatban is teszi, csak �ppen a motiv�ci�k m�sok.

• Aki meg�lte Liberty Valance-t (1962): A Lee Marvin �ltal j�tszott Liberty Valance �s emberei olyan k�penyeket viselnek, mint Frank �s band�ja Leone alkot�s�ban. A film v�laszt�si jelenete meglehet�sen hasonl�t a Volt egyszer egy Vadnyugat �rver�si jelenet�re.

• Az utols� napnyugta (1961): A Kirk Douglas �s Rock Hudson k�z�tti p�rbaj er�sen eml�keztet Frank �s Harmonika v�gs� lesz�mol�s�ra.

• P�rbaj a napon (1946): A Lionel Barrymore �ltal j�tszott figura ihlette Morton alakj�t Leone filmj�ben.

• Django (1966): Jill figur�j�nak egyik ihlet�je a Django n�i f�szerepl�je Maria, akit Loredana Nusciak j�tszott. A filmet rendez� Sergio Corbucci j� bar�tja volt Leon�nak.

A nem western m�faj� filmek k�z�l �ll�t�lag Luchino ViscontiA p�rduc (1963) c�m� filmeposza hatott Leon�ra. Mellesleg Claudia Cardinale �s Paolo Stoppa mindk�t filmben szerepelt.

V�ltozatok 

Az �rver�sen (Keenan Wynn �s Claudia Cardinale)

A film az Egyes�lt �llamokban nem startolt t�l j�l a mozikban. A 165 perces v�ltozatot k�z�mb�sen vagy egyenesen negat�van fogadt�k. A Paramount ez�rt v�g�sokat rendelt el. 20 percnyi anyagot v�gtak ki. �gy p�ld�ul teljes eg�sz�ben kimaradt a Lionel Stander kocsm�j�ban j�tsz�d� jelenet. Stander egy�bk�nt csak ebben a jelenetben szerepelt, �gy n�mileg furcsa, hogy a nev�t a r�videbb v�ltozat st�blist�j�n is meghagyt�k. A r�vid�t�snek k�sz�nhet�en Cheyenne akkor jelenik meg el�sz�r, amikor Jill a McBain farm ajtaj�ban tal�lkozik vele. Kimaradt az a jelenet is, melyben Morton �s Frank megbesz�lik, hogy mit tegyenek Jill-lel. Pedig e jelenetnek is megvolt a dramaturgiai funkci�ja: �reztette a k�t f�rfi k�z�tt m�ly�l� szakad�kot, amely Mortont arra k�szteti, hogy saj�t embereit b�relje fel Frank ellen. Jelent�sen megr�vid�tett�k Morton hal�l�nak jelenet�t, �s teljes eg�sz�ben kihagyt�k Cheyenne hal�l�nak epiz�dj�t. Annak idej�n a magyar mozikba is ez a v�ltozat jutott el, k�s�bb ehhez k�sz�lt a klasszikusnak tartott magyar szinkron is.

1984-ben a filmet megk�zel�t�leg az eredeti v�ltozat szerint �ll�tott�k helyre egy �jb�li mozi-, illetve egy k�s�bbi videopremier �rdek�ben. Ez a v�ltozat Amerik�ban kultikus tiszteletnek �rvend.

Olaszorsz�gban

Charles Bronsonnak 1968-ban volt m�g egy filmje a Harc San Sebastian�rt (f�szerepl� Anthony Quinn volt), mely a 18. sz�zad k�zepi Mexik�ban j�tssz�dik. A film szint�n k�zelit a spagettiwestern st�lus�hoz �s mondanival�j�t tekintve hasonl� a Volt egyszer egy Vadnyugattal, mivel itt is a fejl�d�s, a r�gi vil�g elt�n�se l�that�, mely v�ltoz�s sajnos szint�n v�rbe ker�l.

Magyar kritikai visszhang 

„�rtalmait nem akarom elt�lozni: egy ilyen �gyesen �s nagy anyagi �s mesters�gbeli r�ford�t�ssal elk�sz�tett vadnyugati film sikere �rthet� �s indokolt, m�g ha nagyon megl�tszik is rajta, hogy �si reminiszcenci�kb�l �s j�l bev�lt elemek felmeleg�t�s�b�l t�pl�lkozik. Ellenben sokallom m�melt izgalmait. A marcona arcok �s elburj�nzott sz�rzetek kihalt birodalm�ban minden olyan fesz�lts�gteremt� titokzatoss�ggal indul, m�gnem kider�l, hogy a sztoriban nincs k�t r�szre val� izgalomt�ltet. �m ez a k�t r�sz alatt der�l ki. Ez�rt vannak a filmben hatszoros�ra ny�jtott jelenetek, hossz�, n�ma �s hat�svad�sz zenei al�fest�sekkel �s sz�jharm�nika-sz�l�kkal megvibr�ltatott �ress�gek. Mintha mindig k�sz�lne valami… De nem mindig k�sz�l. A fontos az, hogy a pisztollyal minden testhelyzetben �s m�don lehessen telibetal�lni, mindegy, hogy kit �s mi�rt. Sergio Leone rendez� erre nagy gonddal �gyelt.”
(Sas Gy�rgy kritik�ja. In: Film, Sz�nh�z, Muzsika 1974/5, 1974. febru�r 2., 9. oldal)

Magyar vonatkoz�sban azonban a Volt egyszer egy Vadnyugat, s�t m�s olasz westernek hat�ssal lettek Szomjas Gy�rgyre is, aki easternjeiben nagyszer�en be tudja �p�teni a western elemeit a magyar puszt�k vil�g�ba. A Talpuk alatt f�ty�l a sz�l, valamint a Rosszemberek ugyanakkor a bety�rvil�g haldokl�s�val �s ezek siv�r, keser� k�p�vel foglalkoznak, mind-mind Sergio Leone, Sergio Corbucci �s m�s rendez�k hat�sait mutatva.

Vissza